Ugrás a fő tartalomra

E. M. Forster – Szoba kilátással

Elavult, unalmas, elcsépelt, megrökönyödött. Eddig ezeket a jelzőket hallottam a kosztümös filmekre, mely engem sértett meg. Szerintem, ez minden lány-nő életében alap. Minimum egy kosztümös film kell, hogy beleszerethessünk a régi idők szerelmeibe is. Valószínűleg, Jane Austen – Büszkeség és Balítélet regénye mindenkinek megvan. Amúgy, ez az ajánló nem erről fog szólni, de kell ahhoz, hogy bele rázódjunk a kosztümjeinkbe! Ha nem is olvastad a könyvet, a filmet, teljesen mindegy, melyik adaptációját, ha csak egy kis részletet is, de biztosan láttad. Abban is biztos vagyok, hogy Mr. Darcy neve, senkinek sem idegen.

Kérdem én, George Emerson, miért nem ilyen ember? Kimerem jelenteni a véleményemet, miszerint, E. M. Forster – Szoba kilátással nevezetű regénye, túlzottan is alulértékelt. Én imádtam belőle a filmet is, bármikor meg tudom nézni, a könyv viszont, egy teljesen más élményt adott nekem. A karaktereket, nem csak elképzeltem, de sokkal jobban éreztem és megértettem őket. A fiatal Lucy Honeychurch gondolkodása, hogy miért ment el a történet elején nagynénjével Firenze-be, hogy miért viszonyult úgy az egyes karakterekhez, hogy George Emerson karaktere miért volt egyszerre szerethető, furcsa és rejtélyes számára, értelmet nyert. Úgy, ahogyan maga, George Emerson is, kinek szíve és jelleme, teljesen máshogy működik, mint az embereké.

 

„Az élet olyan nyilvános hegedűverseny, melyen menet közben ismerkedsz meg a hangszereddel.”

 

Olyan szerencsésnek mondhatom magamat, hogy tudok egy hangszeren játszani. Tudom, hogy a legtöbb ember elolvad a zongorajátéktól, de nekem mindig is a fuvola elképesztő zenéje okozott megkönnyebbülést. Ámde, azt nem tagadhatom, hogy sok darabba, jobban illik bele a hegedű, mint a fuvola. Hogy az élet tényleg olyan kiismerhetetlen-e, mint egy hangszer? Fiatal vagyok, úgyhogy cáfolom. Szerintem, még a legnehezebb hangszert is hamarabb megismeri az ember, mint a saját életét.

 

„A titkoknak pont ez a hátránya: nem érezzük a valós súlyát, nem tudjuk felmérni, vajon igazán fontosak-e vagy sem.”

 

A titkok, amiket elmondasz egy embernek, azzal a feltétellel, hogy ne mondja el senkinek sem, majd másnap már mindenki fog tudni róla. Vagy, van az a lehetőség is, amikor valaki elmond egy embernek egy titkot, aki megígéri, hogy senkinek sem mondja el, de persze, ez alól a legjobb barát(nő) fel van mentve. Sokáig borzalmas titoktartó voltam. Egyszerűen nem tudtam megoldani, hogy magamban tartsam a dolgokat. Aztán, az élet megmutatta nekem, hogy ha olyat kotyogok el, aminek van súlya, akkor azzal is szembe kell néznem, hogy sokszor felelősségre van vonva az ember. Párszor megtörtént és mindegyik egy olyan kis lecke volt, aminek köszönhetően, ma már senkinek sem mondok el semmit sem. Ha nem súlyos, nem lényeges, akkor a legjobb barátnőm fel van mentve a dolgok alól. Viszont, ha a másik emberre nézve személyes, akkor ő sem kivétel. A titkoknak, ugyanakkora súlyuk van, mint az ígéreteknek, úgyhogy ha az egyiket betartjuk, akkor egyáltalán nem nehéz megtartani a másikat.

 

„Vajon miért nem illik úrihölgyhöz a legtöbb nagyszerű dolog?”

 

„Ne csináld ezt, ez nem illendő”. De ha ugyanazt megteszi az apám, vagy a nemlétező öcsém/bátyám, akkor az tök okés. Néha, túlzottan is feminista vagyok, így most visszafogom ama énemet. A lényeg az, hogy bár most már kevésbé érzem így, a könyvek és a filmek szerint, régebben a nőknek azért sok mindent kellett tűrniük és sok mindent nem tehettek meg, amit szerettek volna. A jogok elnyerésébe, a lenézésbe és a női küzdelembe, nem akarok belemenni, ez a könyvajánló a kosztümökről szól, nem a feminista csodákról. Azzal majd később foglalkozunk. Ámde, mégis imádtam a könyvben, Lucy lázadását, játékosságát és vakmerő egyéniségét, ahogyan csökönyösen és önfejűen döntött minden helyzetben, nem engedve, hogy bárki is meg parancsoljon neki valamit. Persze, egy lázadó lány hatalma, nagyon nem tág. De mégis, az adja meg a könyvnek a csodáját, melyet a titokzatos és imádni való, George Emerson koronáz meg!

 

„A szenvedély legyen ellenállhatatlan. Feledkezzen meg az udvariasságról, a megértésről s a jólneveltség többi átkos velejárójától. De mindenekelőtt, ne kérjen engedélyt, ha lehetőséggel bír.”



Nagyon jó olvasást kívánok a könyvhöz, vagy ahhoz a regényhez, amit éppen olvastok! Lessétek meg Facebook oldalunkat és csoportunkat, illetve Instagram oldalunkat, több információért és érdekességekért!


take_easy

Álmodd az életed és éld a könyveket!

Megjegyzések